[Operation Desert Eagle - Ceti és Juni kalandja]
Mesélő: Darr
Reggel. Utáltam a reggeleket. A reggel ellenség volt, mert kényszerített rá, hogy kimásszak az ágyamból, ami igazából egy nagyoknak készült párna volt, de pont ettől hihetetlenül pihepuha és kényelmes is. De sajnos muszáj volt nekiállni egy újabb napnak. Egy tapssal bekapcsoltam a számítógépem és ezzel egy időben egy teljesen legális online rádiót is. Réges-régen írtam rá egy kis scriptet, hogy a hangra induljon el minden, hogy az keltsen engem, és ne fordítva, mint ahogyan annak normálisan lennie kellett volna.
Én tényleg csak zenét akartam hallgatni főzni egy... egy teát mert kávét nem ihatok, amikor azt hittem megpusztulok a hirtelen váltástól és a zajtól. A monitorok képe megremegett és szétesett, minden érzékelő, a riasztótól kezdve az automatikusan felkapcsolódó lámpákon át, de még a robotporszívó is teljesen megbolondult. A hangszórókból zene helyett csupán statikus zörej jött, félig megsüketítve az érzékeny pixi-hallásom.
- Mi az Isten! - kiáltottam fel és a fülemre tapasztottam a kezecskéimet, és igyekeztem mindent kikapcsolni. Csupán fél szemmel láttam, hogy Ceti is felébredt, de csupán haloványan hallottam a felbúgó szervomotorokat és maximális sebességre kapcsolt ventilátorokat. A frissen megszerelt hangszórója is ugyanolyan recsegésbe kezdett, mint az összes többi hasonló egység. Még sosem tapasztaltam hasonlót, de ha megtudom, hogy egy kezdő technomágus játszik a ház vezetékeivel, akkor meg fogom keresni és apró darabokban fogom lenyúzni a bőrt róla. Készen álltam, hogy a saját mágiámmal egyszerre kisüssek minden áramkört a lakásban, már csak a Hyacinumot kerestem hozzá, amikor egy csapásra minden elhallgatott, teljesen magától. Az előbbi hangzavar után a csend nyomasztóan súlyos volt. Minden leállt, kivéve Cetit (szerencsére) és egyetlen monitort a konyhaszekrényben.
- Jól vagy? - repültem oda a robothoz. Prioritások.
A monitor ekkor előbb zöld fénnyel villant kettőt, majd a fekete háttéren fehér betűk jelentek meg.
REMÉLEM ÉRTÉKELTE A FIGYELEMFELKELTÉST MISS PLUMSPRITE
- Felvágós faszfej. - közöltem a monitorral bosszúsan. A mérgem egyelőre nagyobb volt a kíváncsiságomnál. Ceti nem reagált rám, de monitor és aki mögötte ült viszont igen…
BIZTOSRA KELLETT MENNEM, HOGY MEGKAPJA ÉS KOMOLYAN IS VESZI AZ ÜZENETET. VALAMINT BIZONYÍTANI SZERETTEM VOLNA MÁR A LEGELEJÉN, HOGY NEM TARTOZOM A TÖRVÉNYKEZÉS EMBEREI KÖZÉ, ÍGY EGYRÉSZT SZÜKSÉGTELEN LAKHELYET VÁLTANIA, MÁSRÉSZT TELJES NYUGALOMBAN ÁTGONDOLHATJA AZ AJÁNLATOM.
- Ceti, Ceti válaszolj! - valahogy ő jobban érdekelt, mint a betűk. - Jó jó, vágom, csak adja vissza a robotom! - fordultam kétségbeesetten a monitor felé.
-Rajtam keresztül kommunikál. Bennem van. - válaszolta végre nagy nehezen Ceti, majd felkapta a heverőpárnám, amiben nappal szoktam ücsörögni és az arca elé nyomta, hogy megakadályozza, hogy a hekker a monitorán keresztül lásson. Betört a robotomba. Nem. Betört egy szabad robotba. Reméltem, hogy az APRIL vírus bosszút áll, és mire végeztünk megfertőzi a rendszereit… De legalább bárki is volt a beszédesebb fajtához tartozott.
ÍGY IS FOGALMAZHATUNK. SAJNOS SZÜKSÉGEM VAN AZ ANSORN AUDIOSZENZORÁRA, HOGY A VÁLASZAIRŐL ÉRTESÜLJEK. MINDEN MÁST VISSZAKAPHAT.
Felelték a betűk, és reméltem, hogy valóban igazat is mondott. Megkönnyebbültem öleltem meg Cetit még ha tudtam is hogy tapintás szenzora nem volt.
- Térjen a lényegre. - válaszoltam az izének. - Gyorsan elintézzük ezt és utána kimászik a fejedből. És aztán telepítünk rád még néhány sokkal erősebb tűzfalat. - morogtam a robotnak bár tudtam, hogy ezt a cucc is hallja.
Ceti leemelte a párnát az arcából és némi hidraulikus zizegés mellet kirázta az arról lepotyogott sütimorzsákat a szeméből. Vagyis a kamerája lencséjéből. DE az egyszerűség kedvéért jobb volt ha a szemeként gondoltam rá.
FELTÉTELEZEM NEM LEPEM MEG AZZAL, HOGY EGY MUNKA MIATT KERESTEM MEG. LÉNYEGRETÖRŐEN A FELADAT, AMIVEL MEGBÍZNÁM EGY BETÖRÉS ASCAY ARN SZERVERGÉPÉRE, ONNAN MINDEN VALAMIRE VALÓ ADAT MEGSZERZÉSE ÉS ANNAK ELJUTTATÁSA A MEGEGYEZÉSTŐL FÜGGŐ HELYSZÍNRE.
Valójában tényleg nem lepett meg. Másképp nem lett volna szükség ekkora erődemonstrációra. A megbízók már csak ilyenek voltak, szerették mutogatni, hogy mekkora ászok. Ettől függetlenül kellett a pénz lakbérre is, esetleg egy drágább és szebb lakás lakbérére és Cetit se ártott volna tovább fejleszteni, nameg jól jött volna még pár fókuszkristály is, meg vacsorázni is akartam egyet egy menő Hjaszoni étteremben… Szóval ja, kellett a pénz, mert sajnos minden jó dolog sok pénzbe került itt Kialinnban.
- Úgy érti, hogy azt az egész nagy izét irányító központi gépre? - kék tekintetem Cetire siklott. - Még nem voltam Ascayban. Te?
-Soha. Még a kontinensen sem. - válaszolta a robot.
PONTOSAN. A VÁROS JÖVŐ HÓNAP TIZENKILENCEDIK NAPJÁN CSATLAKOZIK A KREDANI CSATORNÁHOZ, ÍGY HÁROM NAPIG KAPCSOLATBAN LESZ A KÜLVILÁGGAL. EZ A HÁROM NAP ÁLL RENDELKEZÉSÉRE, HOGY ELVÉGEZZE A FELADATOT.
- Én egyszer voltam Bracíliában nyaralni az unokatestvéreméknél. Bár nem nagy cucc vagy ötvenen vannak de... Szóval a lényeg, hogy ezért az időkorlátos és egyébként elég nehéz melóért mégis mennyit ajánlasz? - néztem a betűkre.
-Milyen ellenállásra kell számítani? - kérdezte Ceti is. Egy pillanatra meglepődtem, hogy rögtön gondolt ilyesmire is, de utána emlékeztettem magamat rá, hogy ő felébredt vagy sem, attól még egy katonai modell volt. Igazság szerint örültem neki, mert én magamtól talán csak húszadrangúként gondoltam volna ilyen amúgy tök fontos kérdésekre.
VÁLTOZATOSRA. ASCAY ARN EGY FEKETE DOBOZ, KÍVÜLRŐL SZINTE LEHETETLEN BEHATOLNI BÁRMILYEN RENDSZERÉBE, CSAKIS A VÁROSON BELÜLRŐL. A VÁROSNAK REKORDMAGAS KORRUPCIÓS RÁTÁJA VAN, AZONBAN SEM HADSEREGE, SEM RENDFENNTARTÓ ERŐI NINCSENEK. AZ ELLENÁLLÁS A GYÁRAK MAGÁNZSOLDOSAI ÉS A HELYI BŰNSZÖVETKEZETEK. VISZONT TUDOM, HOGY ENNEK ELLENÉRE IS KOCKÁZATOS, ÍGY 750.000 KREDIT MUNKADÍJAT AJÁNLOK. EGYÉB JUTTATÁSOKAT PEDIG KÉSŐBB, A MEGSZERZETT INFORMÁCIÓ FÜGGVÉNYÉBEN.
Azt hittem dobok egy hátast az összes hallatán, de visszafogtam magam. Nem szabadott elárulni a lelkesedésem, mert még a végén csökkentette volna a munkadíjat.
- Csak kettőnknek, vagy osztoznunk kell még valakivel? - húztam fel a szemöldököm gyanakodva. Ez rengeteg pénz volt. És ennek megfelelően a munka még nagyobb szopás lehetett, mint elsőre vártam.
-Ez az összeg 4821428 vagy 4821429 darab 9mm-es lőszernek felel meg szabad piaci áron. Attól függően, hogy az eladó merre kerekít. - tájékoztatott Ceti, noha ez nekem túl sokat nem mondott… Csak annyit - még mindig - hogy sok pénz és sok lőszer.
CSAK ÖNNEK. AMENNYIBEN KÍVÁN MÁSOKAT IS BELEVONNI, ÚGY ÖNRE VAN BÍZVA A FINANSZÍROZÁSUK, AZONBAN TŐLEM ÉS A SZERVEZETTŐL, AKIKET KÉPVISELEK NEM SZÁMÍTHAT TÖBB SEGÍTSÉGRE A MOST ELHANGZÓ INFORMÁCIÓKNÁL.
- Én a részemből tuti nem lőszert fogok venni, de hogy te mit csinálsz a te feleddel azt rád bízom. Majd kiürítek egy szekrényt nekik. - mert úgy gondoltam, hogy felezünk Cetivel természetesen, ha már csak nekem ajánlották a pénzt. Most hogy szabad robot lett kellett kredit neki is. Még a gázsi fele is sok volt. - És mégis mi volna ez a szervezet?
-Ascay belső elrendezéséről van térkép valahol? - kérdezte a robot, átvéve ezzel a gyakorlati teendők egy részét még én intéztem az üzleti részt. Belegondolva ez lesz az első közös megbízásunk és ettől nagyon izgatott lettem. Már most éreztem, hogy jó kis csapatot fogunk alkotni.
A SZERVEZET EGYELŐRE SZERETNE NÉVTELEN MARADNI. AMENNYIBEN A MUNKA SIKERES, ÚGY A KÉSŐBBI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN ESETLEG VÁLTOZHAT A HELYZET.
Valójában ez volt az, amire számítottam. De igazából mindegy volt, nem válogattam a munkáim között a megbízó kiléte alapján, és egyáltalán nem voltak politikai motivációim sem. Annyi szabályom volt, hogy ha valaki egyszer átvert, azzal nem álltam szóba többet. Egy ideig csak a kurzor villogott, aztán a betűk újra megindultak.
TERMÉSZETESEN VAN. FELTÖLTHETEM AZ ANSORN MEMÓRIÁJÁBA.
-Határozottan szakszerű volna. Persze minden egyéb információnak örülnénk. Bármi, ami elősegítheti a célunk megértését. - válaszolta Ceti én pedig csöndben bólintottam egyetértésem jeléül. Néhány pillanatig csend volt, reméltem, hogy ezt mindenki arra használta, hogy Ceti fogadni tudja a megfelelő fájlokat.
A SZERVEZET JELENTŐS ÜZLETI PARTNERE AZ ASCAY KERESKEDELMI VÁLLALATNAK, AZONBAN KÉTELKEDNI KEZDETT ABBAN, HOGY MEGFELELŐ MÓDON KEZELIK A PÉNZÉT. EZÉRT SZÜKSÉGE VAN AZ ARNAVIUMHOZ KAPCSOLÓDÓ MINDEN INFORMÁCIÓRA, LEGYEN AZ TECHNIKAI VAGY PÉNZÜGYI.
- Óóóóó! Ez egy ipari kémkedés? - persze nem láttam a fájlokat, de kezdtem azt hinni, hogy a felajánlott kredit még kevés is ahhoz képest amennyi pénzük lehetett.
-Mennyire fognak ellenőrizni minket ha egyszer bejutunk? Legális odabent a fegyverviselés?
PONTOSAN.
Villogtak a betűk a kérdésemre, nem is tagadva a dolgot, majd szinte rögtön ez után jöttek a válaszok Ceti kérdéseire is.
ASCAY OLYAN, MINT EGY KALÓZVÁROS. TÖRVÉNYE SZINTE NINCS, EGYEDÜL A HELYI BŰNSZERVEZETEK ÉS IPARMÁGNÁSOK ÉRDEKEI ALAKÍTANAK KI VALAMIFÉLE KÖVETENDŐ SZABÁLYRENDSZERT. AMEDDIG NEM TESZNEK OLYAT, AMELY FELTŰNŐEN VALAMELYIK HELYI OLIGARCHA ELLEN IRÁNYUL, SZINTE BÁRMI LEGÁLIS. AZONBAN JAVASLOM A DISZKRÉCIÓT, UGYANIS EGY APRIL FERTŐZÖTT ANSORN IGEN CSÁBÍTÓ ZSÁKMÁNY LEHET HELYI ÉRTÉKESÍTŐKNEK.
Tehát tudta. Legalább nem kellett titkolózni. Azon csodálkoztam, hogy nem tartott attól, hogy véletlenül visszafertőzzük a rendszerét. Bárki is volt a közvetítő nagyon sokat gondolt magáról, és igazából reméltem, hogy ezzel a hatalmas arccal sose kell majd szembekerülnöm.
-Nincs több kérdésem. - mondta Ceti de én még cseppet sem fejeztem be.
- Jól van. Van két feltételem. Először is az ajánlott 750 000 kredit mellé még kérünk 100 000 kreditet, előre a járulékos költségek fedezésére úgy mint utazási költség, papírok, lőszer és kenőpénzek. A végén elszámolunk, ha maradt belőle visszaküldöm. Ez elfogadható?
A képernyőn a kurzor villogott néhány másodpercig, aztán a betűk csak egyetlen rövid szót írtak ki.
IGEN.
De aztán néhány másodperc múlva még hozzátette:
NYITOTTAM EGY NÉVTELEN BANKSZÁMLÁT 100.000 KREDITTEL, A ROBOTJA MEMÓRIÁJÁBAN HAGYOTT SZÁMLASZÁMON.
Azt meg kellett hagyni, hogy gyorsan és hatékonyan dolgoztak. Ez tetszett. Utáltam a tökölést.
- Rendben. A másik feltételem, pedig, hogy azon kívül, hogy most mindent átküld amire szükségünk lehet, soha többé nem nyúl Cetihez. Az Ansornomhoz. Ha kapcsolatba akar velem lépni hívjon fel mobilon, mint minden normális ember. - néztem kihívóan.
ELFOGADVA. NEVEZZEN MEG EGY HELYET, AMELYET BIZTONSÁGOSNAK ÍTÉL ARRA, HOGY AZ ADATHORDOZÓ CSERÉJÉT LEBONYOLÍTSUK, AMINT VISSZAÉRKEZIK.
-Dobják a postaládába.
Erre felnevettem.
- Cetinél a pont.
Illetve majd mi is bedobhatjuk az övébe. Vagy a sajátunkba és majd kiszedik. A lényeg, hogy a postaláda jó ötlet volt, egyszerűségében nagyszerű. Hiszen ki a franc nézné pont azt?
ÉRTETTEM. A PONTOS RÉSZLETEKRE VISSZATÉRÜNK, AMIKOR A BIRTOKÁBAN LESZ AZ INFORMÁCIÓ. REMÉLEM MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ, HOGY SZÁMÍTUNK A DISZKÉRCIÓJÁRA.
Mondta még a hang, majd a monitor kikapcsolt. Bár én nem voltam elektromos, tudtam, hogy eltűnt a lakásomból. Lassan kifújtam a levegőt.
- Oké, ez durva volt. De legalább van melónk.
- A durva kifejezés nem írja le megfelelően a szituációt. A processzorom átlépte a biztonságos fokot.
Tehát irány Ascay. Össze kellett csomagolnom.