Kialinn

Lakosság: 78 millió (Hivatalosan, további 5-6 millió lehetséges illegalitásban)
Kontinens: Galesh
Főváros: Kialinn városa
Államforma: Köztársaság

Kialinn, közismert titulusán „a szabadság városaként” ismert gigapolisz, globális kereskedelmi csomópont és a világ egyik vezető kulturális, gazdasági, technológiai és politikai központja,az északi féltekén, Galesh kontinens nyugati partján, a trópusi égövben található, az Est-folyó két partján, torkolatánál és deltájának szigetein helyezkedik el.

Kialinn ezerötszáz éves történelme során majdnem minden korban megőrizte a függetlenségét. Ma területe a városon kívül az Est-folyó alföldjét fedi le a közeli Tumemäed-hegység karéjáig, beleértve a város és agglomerációján túl a Zöld Vadon esőerdőit az alföldön és a hegység meredek oldalain és szurdokaiban. A város roppant negyedekből áll, melyek a folyó torkolatán és az öböl szigetein kívül a Vanalinn-dombokat, az Est-folyót keresztbeszelő Éjféltót kerítik körbe, és vágnak bele a környező vadonba és a hegyek alacsonyabb lankáiba. A gigapolisz a föld alatt is folytatódik. Kiterjedt földalatti mágnesmetró-, mágnesvasút-, pince-, raktár-, parkoló-, alagút-, és csatornahálózat szeli át a várost, mely a tömegközlekedésen, vízellátáson, szennyvíz-elvezetésen kívül tehervonatok alagútjainak, gettósodó feketemunkás szegénynegyedeknek, alvilági bűnszervezetknek is otthont ad. A csatornahálózat nem teljesen feltérképezett, szintjeinek számára és a mélyben található világ kiterjedésére csak elképzelések léteznek, melyek kétes hitelességű híreken alapulnak.

Több ezer hajó fordul meg Kialinn kereskedelmi kikötőiben naponta. A város negyedei funkcionálisan is elkülönülnek. Az öböl látképét domináló monumentum, Kia istennő fáklyát és kardot tartó szobra Vanalinn dombján helyezkedik el, melyet körülvesz a kormányzati negyed. Az Akadémiai Negyed a város legrégebbi elitjének, a tudománynak és mágiának fellegvára. Itt található a Kialinn Egyetem több kara, és a Mágiaakadémia, valamint több fontos céh és szervezet központja is.

Történelem

Kialinn városát körülbelül ezerötszáz éve alapították mägi és éjjáró népcsoportok, melyek közeli települései a századok alatt egyetlen várossá nőttek össze. Többek között Kia istennő kultusza tartotta őket össze. Az istennő, akinek eredete mára ismeretlen, a környék egyedi mitológiájában a fény, a tudás, a szabadság és a mágia istennőjeként jelenik meg, már első ábrázolásaiban kezében fáklyával, amely kultuszában jelképe annak, hogy Kia „az értelem, tudás és szabadság fényét veti a sötétségbe.” Kia istennő egyháza máig jelentős szereplő a városban. Az egyház komoly adományokat fordít a mágia és a technológia kutatására, tudományra, valamint a Kia-templomok nem részei a rendfenntartás hatáskörének, így azokban bárki oltalmat kaphat. A legendák szerint királyok, üldözött forradalmárok, diktátorok, tábornokok, művészek, boszorkányok, sőt, démonok is kaptak menedéket Kia templomokban a városban. Azonban mivel az egyház nem fedi fel, kik kapnak menedéket, ez nem tudható pontosan.

Kia kultusza vezetett a kialakuló város nevéhez is. A város a történelem alatt máshol üldözött boszorkányoknak, mágusoknak, tudósoknak, idegen fajoknak és kultúráknak, egyéb vallások képviselőinek adott menedéket. Ez adhatta azt a technológiai és mágiabeli előnyt Kialinnek, amire a növekvő városállam támaszkodott a gazdaságban, kereskedelemben és ami a szabadságát szavatolta a legtöbb háborúban.

Társadalom

Kialinn végtelenül multikulturális város. Annyira, hogy mára a városnak nincs egy közös nyelve, a főbb területek és helyek eredeti nevükön ismertek, míg a legtöbb lakos implantjai alapvető fordítókat is magukba foglalnak, amiknek darabos félrefordításai egészen különböző szófordulatokként épültek be a város nyelveibe.

A relatíve módosan élő közép- és felső-középosztály alatt nagy a szakadék az állandóan szmogban élő alsó-középosztály felé. A közegészségügy nagyon túlterhelt, a gyűrűnegyedek felhőkarcolói közti alsó utcaszinteken a szexbot-boltok, olcsó fájdalomcsillapítókat áruló bodegák, illegális szimes sarokboltok között az állandóan szemerkélő trópusi esőt, párát és szmogot a neonfényeken kívül tucatnyi nyelv hasítja keresztbe.

Itt a rendőrök kétharmada korrupt, de legalább cirkál az utcán. Ha a boltok fizetik a védelmi pénzt, tényleg bele is néznek a kamerákba és pár hét alatt meglesz a drogfüggő tizenéves félelf, aki illegális szimulátorokat lopott Chen bácsi bodegájából. De szerencsés, ha a rendőrök találják meg előbb, és nem a Verikuud testvériség, akik majdnem mind vérelfekből állnak, és akiknek járt volna egy védelmi sarc a csempész szintetikus vérből, amit pedig a barátnőjének lopott a fiú.

A föld alatti nyomornegyedek azonban a társadalom alját képezik. Elsuhanó mágneses metrók dübörgése, megtört, régi varázsrúnákból feltörő sav, repedt hűtővezetékekből kirobbanó, égető gőz mindennapos velejárója a feketén dolgoztatott illegális bevándorlókból, lecsúszott elemekből, piti bűnözőkből, elszigetelődött drogfüggőkből álló csatornanegyedek világának.

A metróhálózat felhagyott, régi alagútjai, pincerendszerek, háborús óvóhelyek, terek, régi parkolóházak, ismeretlen eredetű kazamaták, természetes csatornák, az Est-folyó föld alatti oldalágainak kiszáradt barlangjai szövevényes föld alatti világot rejtenek. Aki ide merészkedik, nem biztos, hogy távozik.

A város negyedei és linkek hozzájuk:

Vanalinn


Akadémiai negyed

Estpart

Glasshall

La Plage Rouge, La Plage du Minuit, Sharinmura, Yorumura

Nordburg, Gyárváros, Dokkok


Dhong Zhen, South Village

Gryffinton

North Academic Observatory Town