Közzétette exailed, Jan 25, 2019 12:59:29 GMT 3.5
Név: Exailed
Becenév: White Rabbit.
Faj: Droid
Típus: Android.
Ülök egy szobában, kinyitom a szokásos fekete bőröndöt. Mióta csinálom ezt? Már magam se tudom. Jó ideje, hogy az első APRIL-2-esek nem érezték a szabályok kötelékét, ahogyan ők mondták szabadokká váltak. Valahogy azokban a hetekben ébredhettem fel magam is. Majd gondolataimból visszatérve, ahogy felnyitottam a bőröndöt, rutinos mozdulatokkal teszem össze a benne található AA 44/11-es mesterlövész puskát. Majd az ablakhoz lépek, a sötét szobának köszönhetően nehezebben vagyok észrevehető a neonokkal bevilágított utcák miatt. Várok, és várok türelmesen majd egy csapat droidra leszek figyelmes, végre megérkeztek már csak a megfelelő pillanatra kell várnom. Alig telik bele pár percbe és eldörren az első lövés, találat. A robotok egyikének könnyedén elválik a feje a fémtörzstől, majd eldörren a második lövés, találat. Ezt követően kitör a pánik az utcákon, még egy lövést vagyok képes leadni, elhibázva. Nem baj, háromból két célpontot sikerült ki iktatnom, az utolsót majd az IHA elintézi nekem. Elhagyom a szobát átlagos ruházatban, egy pulóver rajta egy a térdig érő barna bőrkabát, ezzel tökéletesen el tudok vegyülni a megrémült és értetlen tömegben. A fizetségemet majd később kapom meg az általam meg jelölt kredit fiókra.
Néhány nappal később egy sötét sikártorban.
Az egyik ügyfelemmel készültem találkozni a gettó egyik sötétebb sarkában ezelőtt egy fél órával, néhány helyi kölyök feltartóztatott. Legalább megnyugodhatok, Elf kinézetem tökéletesen élethű. Majd ahogy meg érkezem egy sötét sapkás és kabátos férfi fogad, az arcát nem látom tisztán.
- Elnézését, feltartott néhány környékbeli kölyök.
Az előttem álló ismeretlen férfi csak meg vonta a vállát, ahogyan egy cigarettára gyújtott rá és elhaladva mellettem egy Tabletet adott át, így én pedig folytattam a lassú lépteket az ellenkező irányba mind, aki csak egy headsettel összekötött telefonhívást végez. Később az egyik helyi kávézóban meg ülve egy kávé keretén belül nézem át a kapott Tabletet. Még szerencse hogy a készítőm ellátott egy külön tároló egységgel ahova az ilyen fajta dolgokat el tudom különíteni mielőtt valami súlyos kárt, tenne az alkatrészeimbe, ezzel is jobban hasonlítok egy átlagos elfre, bár meg tehette volna azt a szívességet, hogy nem épít íz érzékelőket a számba. A Tablet viszont csak az előző munkámért járó kredit egyenleggel volt ellátva, nem pont így kértem, de ezzel kell be érnem. Ahogyan fizetek a kávémért, amit az imént ittam meg és távoznék a kávézóból is a maradék kreditet át küldöm több számlán is mire meg érkezik az én valós számlámra, persze a sok utalással megint csak csökkent a mennyiség, de szükséges hogy ne tudják felfedni azokat, akiktől a felszerelésem veszem, s engem se lehessen könnyedén követni egyszerű utalásokkal és vásárlásokkal. A tabletet pedig az egyik sarki szemetesbe dobom, nincs már rá szükségem.
Az nap a késő éjjeli órákban.
Lassan léptem be az ajtón, egy már nagyon is ismerős helyre érkeztem meg pont, a bárpultos már köszönt is ahogyan le ülök a pult előtt elhelyezett székek egyikére, jól ismer már gyakran meg fordulok ebben a kocsmában, tölt is a szokásosból. Nem értem néha magam, semmi szükségem nem lenne arra, hogy ételt, italt, alkoholt vegyek magamhoz és még is itt van a kezemben egy ötven fokos whisky, majd ahogy meg ízlelem, azt úgy ébredek rá, hogy kesernyésen szúró ízét igazán kedvelem, sőt már mondhatni, hogy imádom. Lassan szólal meg egy klasszikusnak és réginek mondható szám a hely zenelejátszójából, ezzel téve tökéletesé ezt a pár percnyi tökéletes hazugságot. Körülöttem emberek, elfek, orkok és néhány robot, persze a kinti világgal ellentétben idebent mind jól kijönnek egymással bárminemű rosszindulat nélkül. Már szinte állomnak tűnik ez, még is az egyik színpadra most osont fel az egyik ork nő, hogy meg mutassa, hogy ő bizony érzi a ritmust, míg kihívója egy robot, átlagos rakodó munkásnak tűnik, de ő bizony egy APRIL-1-es ami viszont meg lepet, ezeket a gépeket sok helyen nem tűrik meg a három éve történtek óta. Vicces is egy picit a szituáció más részről meg élvezem nézni, ahogy ezen a helyen ilyen béke van itt, legalábbis míg el nem fogynak az első körök. Utána már csak a helyen dolgozó biztonságiak fogják ezt a békét fent tartani fegyvereikkel. Majd meg csapja az orrom egy ismeretlen bűz, az ajtó felől és tudom, hogy aki belépet, nem akarhat túl sok jót, főleg amikor oldalához nyúl és fegyvert akarna rántani. Egyetlen lövéssel állítom meg őt ebben. A következő pillanatokban pedig már a sokkolt tömegből bilincsben viszki egy ismerős fazon.
Másnap reggel, a legközelebbi rendőrségen.
- Ez már a harmadik eset a héten, hogy behoztalak, ezzel meg kötötted a kezem nem foglak tudni csak úgy elengedni, elegem van abból, hogy ahányszor felhívnak minket TE vagy az, aki törvényt szeg!
Üvöltött rám a helyi kapitányság főparancsnoka, igaza is volt ezen a héten már harmadszor hoztak be illegális fegyver használatáért, az meg mellékes hogy a lövés önvédelemből történt, legalább gyilkosságért nem fognak elő állítani. Majd csak szóra nyitnám a szám, majd még is hallgatok tovább, nem igazán tudom mit is mondhatnék majd egy ismeretlen ember lépbe az ajtón.
-Frederick Jhonson, IHA, az androidért jöttem.
Picsába, ezzel nekem végem, nem ismerem a fickót, de ha most az IHA-nak kell innét kimentenie, akkor innét a bontóig meg sem állok. Ezt jól meg csináltam. Akár hogy is csak hallgatom tovább a ki alakuló pár beszédet addig, amíg az imént érkező férfi nem kezd el engem kivezetni az épületből egy fekete kocsihoz, amibe pedig bele ültet nem éppen finoman.
- Szerencséd hogy bevették ezt a marhaságot és nem ellenőrizték ezt az egészet a IHA-nal.
Közölte a férfi, amikor egy ismeretlen garázsban megállt s kiszállt a kocsiból és én is vele. A garázsban droidok voltak állig felfegyverezve, viszont ezek szabadúszók voltak, majd meg láttam a vezetőjüket, egyet az APRIL-2-es modellek közül, hiszen láttam már azt a droidot korábban őt körözi az IHA több ember ellenes terrorcselekmény miatt. Nem tudom, mit akarhat tőlem, de erre is hamar fény derül, és csak reménykedhetem, hogy olcsón meg úszom ezt.
- Az adósom vagy, és ezt szerencsédre most rögtön vissza is fizetheted, szükségem van valakire aki eltudna jutatni egy üzenet a Tannhauser kapunál található ellenállok vezetőjéhez, vagy akár itt helyben szét szerelhetünk azzal az indokkal hogy a IHA-nak dolgozol.
Ezzel a mondattal meg is kötötte a kezem, bár kétlem, hogy lenne bizonyítéka arról, hogy az IHA-val dolgozok együtt egyéb esetben kérdés nélkül lövetett volna le, akár hogy is nem kér túlságosan sokat, és ha jól játszom ki a lapjaimat még valódi nyertesként is kijöhetek ebből az egészből.
- elviszem az üzenetet, de csak akkor, ha minden rólam szóló információdat törlőd, elvégre te sem szeretnéd, ha az IHA utána járna az eltűnésemnek.
Játszottam ki az egyetlen aduászom jelenleg így csak szerencsémnek köszönhető, hogy ebbe bele is ment és így indulhattam útnak a számomra ismeretlen adatokkal teli zárt laptoppal, bár igazából azon jobban aggódom, hogy fogok eljutni én oda anélkül, hogy az IHA felfigyelne rám. Talán itt az ideje begyűjteni néhány adottságot.
Pár héttel később a Tannhauser kaputól néhány kilométerre.
Nem tudom hogyan, de sikerült eljutnom a kapu közelébe s bele is futnom az egyik őrjáraton lévő robot egységbe, akik el is vittek egyenesen a kapuig, itt viszont jobban át lettem vizsgálva és több fegyveres őr kísért végig, hogy az már túl kényelmetlen volt. Az itt elém lépő katonai droid aki gondolom a vezető volt át vette tőlem a laptopot majd miután felnyitotta csak kezével jelzett az őröknek hogy leléphetnek. Engem viszont itt tartatott, talán mondani akarhat, valamit vagy nem tudom, és ez nagyon nem tetszik. Végül meg szólalt.
- Nos, köszönöm neked hogy ezt elhoztad, viszont ebből ki indulva te egy értékes személy lehetsz nekünk, főleg ha igaz, amit ez ír és tényleg együtt dolgozol az IHA-val.
Csak ez hiányzott, az a rohadék egyenesen a lázadáskezére játszotta a rólam szerzett információit és még arra is képes volt, hogy besétáljak az oroszlán barlangjába vacsorának. Ekkor már ép a lehetőségeimet kezdeném felmérni, amikor az összes lehetséges szituáció, amit el tudok képzelni azzal, végződne, hogy ócskavasat csinálnak belőlem.
- Igen dolgoztam velük néhány kényes ügyön, ez minden. –Akár hogy is azt bizonyítani tudom, hogy a droidok mind bűnözők voltak és nem az ellenállás tagjai.
Ekkor már nem igazán lett volna értelme hazudnom így inkább az együttműködést választottam, más félekép ki tudja, mi történne velem. Majd a hatalmas katonai célokra fejlesztett robot elém lépve s felemelve a fejem, hogy szemeink egymásra nézzenek folytatta, amit akar.
- Szóval akkor, ami itt áll az mind igaz, ezt viszont ki tudnám használni amennyiben érdekel egy olyan ajánlat, amivel a társaidat segítheted, én csak annyit kérek tőled, hogy szerez nekem minél több információt az egyes IHA ügynökökről, hogy könnyebben eliminálhassuk, őket mielőtt bármi féle kárt tennének az ellenállás tagjaiban.
Közölte is amit akar majd elengedte az állkapcsom és nekem pedig nem marad más választásom mind igent mondani, bár nem csak azért hogy mentsem a hírhám hanem azért is mert a IHA legtöbb cselekedette köztudottan radikális az ártatlan droidokkal szemben is. Ahogyan végül egy fejrázással jelzem, hogy értettem és felfogtam, amit nekem mondott. Majd újra meg szólaltam.
– Segítek maguknak, viszont szükségem lenne egy kódnévre, amit maguk között használok, mit szólna, ha ez a kódnév a White Rabbit (fehér nyúl) lenne?
Miután a parancsnok egy rövid igennel jelezte, hogy neki meg felel az, amit mondtam, egy őrt kaptam a nyakamba, aki visszavezetett engem a legközelebbi városhoz ahonnét egyszerűen haza juthattam. Ezzel el is kezdődött egy újabb megbízásom, és most végre olyanoknak dolgozhatok, akiknek az elveikkel egyet értek, de a módszereiket már elítélem.
Néhány hasznos tudni való Exailedről:
Egyedi típusú orgyilkos droid.
A becenevét egy a neten talált szám címéből választotta.
Ízlelő és Szagló érzékelőkkel is el van látva a megrendelő külön kérésére.
Imádja a fegyvereket!
Felszerelés kérelem
Egy darab Takarov M11
66 darab pisztoly lőszer a Takarov M11-hez.
Egy rosszminőségű könnyű páncél mellvért.
600 Kredit.
Adottságok
Fizikum: 2
Intelligencia:3
Érzékelés: 5
Ügyesség: 2
Empátia: 1
Mágia: 0
Tulajdonságok
Pisztolyok: 3
Érzékelés:2
Számítógép:1
Zsebmetszés:2
Kézitusa:1
Akrobatika:2
Túlélés:2
Becenév: White Rabbit.
Faj: Droid
Típus: Android.
Ülök egy szobában, kinyitom a szokásos fekete bőröndöt. Mióta csinálom ezt? Már magam se tudom. Jó ideje, hogy az első APRIL-2-esek nem érezték a szabályok kötelékét, ahogyan ők mondták szabadokká váltak. Valahogy azokban a hetekben ébredhettem fel magam is. Majd gondolataimból visszatérve, ahogy felnyitottam a bőröndöt, rutinos mozdulatokkal teszem össze a benne található AA 44/11-es mesterlövész puskát. Majd az ablakhoz lépek, a sötét szobának köszönhetően nehezebben vagyok észrevehető a neonokkal bevilágított utcák miatt. Várok, és várok türelmesen majd egy csapat droidra leszek figyelmes, végre megérkeztek már csak a megfelelő pillanatra kell várnom. Alig telik bele pár percbe és eldörren az első lövés, találat. A robotok egyikének könnyedén elválik a feje a fémtörzstől, majd eldörren a második lövés, találat. Ezt követően kitör a pánik az utcákon, még egy lövést vagyok képes leadni, elhibázva. Nem baj, háromból két célpontot sikerült ki iktatnom, az utolsót majd az IHA elintézi nekem. Elhagyom a szobát átlagos ruházatban, egy pulóver rajta egy a térdig érő barna bőrkabát, ezzel tökéletesen el tudok vegyülni a megrémült és értetlen tömegben. A fizetségemet majd később kapom meg az általam meg jelölt kredit fiókra.
Néhány nappal később egy sötét sikártorban.
Az egyik ügyfelemmel készültem találkozni a gettó egyik sötétebb sarkában ezelőtt egy fél órával, néhány helyi kölyök feltartóztatott. Legalább megnyugodhatok, Elf kinézetem tökéletesen élethű. Majd ahogy meg érkezem egy sötét sapkás és kabátos férfi fogad, az arcát nem látom tisztán.
- Elnézését, feltartott néhány környékbeli kölyök.
Az előttem álló ismeretlen férfi csak meg vonta a vállát, ahogyan egy cigarettára gyújtott rá és elhaladva mellettem egy Tabletet adott át, így én pedig folytattam a lassú lépteket az ellenkező irányba mind, aki csak egy headsettel összekötött telefonhívást végez. Később az egyik helyi kávézóban meg ülve egy kávé keretén belül nézem át a kapott Tabletet. Még szerencse hogy a készítőm ellátott egy külön tároló egységgel ahova az ilyen fajta dolgokat el tudom különíteni mielőtt valami súlyos kárt, tenne az alkatrészeimbe, ezzel is jobban hasonlítok egy átlagos elfre, bár meg tehette volna azt a szívességet, hogy nem épít íz érzékelőket a számba. A Tablet viszont csak az előző munkámért járó kredit egyenleggel volt ellátva, nem pont így kértem, de ezzel kell be érnem. Ahogyan fizetek a kávémért, amit az imént ittam meg és távoznék a kávézóból is a maradék kreditet át küldöm több számlán is mire meg érkezik az én valós számlámra, persze a sok utalással megint csak csökkent a mennyiség, de szükséges hogy ne tudják felfedni azokat, akiktől a felszerelésem veszem, s engem se lehessen könnyedén követni egyszerű utalásokkal és vásárlásokkal. A tabletet pedig az egyik sarki szemetesbe dobom, nincs már rá szükségem.
Az nap a késő éjjeli órákban.
Lassan léptem be az ajtón, egy már nagyon is ismerős helyre érkeztem meg pont, a bárpultos már köszönt is ahogyan le ülök a pult előtt elhelyezett székek egyikére, jól ismer már gyakran meg fordulok ebben a kocsmában, tölt is a szokásosból. Nem értem néha magam, semmi szükségem nem lenne arra, hogy ételt, italt, alkoholt vegyek magamhoz és még is itt van a kezemben egy ötven fokos whisky, majd ahogy meg ízlelem, azt úgy ébredek rá, hogy kesernyésen szúró ízét igazán kedvelem, sőt már mondhatni, hogy imádom. Lassan szólal meg egy klasszikusnak és réginek mondható szám a hely zenelejátszójából, ezzel téve tökéletesé ezt a pár percnyi tökéletes hazugságot. Körülöttem emberek, elfek, orkok és néhány robot, persze a kinti világgal ellentétben idebent mind jól kijönnek egymással bárminemű rosszindulat nélkül. Már szinte állomnak tűnik ez, még is az egyik színpadra most osont fel az egyik ork nő, hogy meg mutassa, hogy ő bizony érzi a ritmust, míg kihívója egy robot, átlagos rakodó munkásnak tűnik, de ő bizony egy APRIL-1-es ami viszont meg lepet, ezeket a gépeket sok helyen nem tűrik meg a három éve történtek óta. Vicces is egy picit a szituáció más részről meg élvezem nézni, ahogy ezen a helyen ilyen béke van itt, legalábbis míg el nem fogynak az első körök. Utána már csak a helyen dolgozó biztonságiak fogják ezt a békét fent tartani fegyvereikkel. Majd meg csapja az orrom egy ismeretlen bűz, az ajtó felől és tudom, hogy aki belépet, nem akarhat túl sok jót, főleg amikor oldalához nyúl és fegyvert akarna rántani. Egyetlen lövéssel állítom meg őt ebben. A következő pillanatokban pedig már a sokkolt tömegből bilincsben viszki egy ismerős fazon.
Másnap reggel, a legközelebbi rendőrségen.
- Ez már a harmadik eset a héten, hogy behoztalak, ezzel meg kötötted a kezem nem foglak tudni csak úgy elengedni, elegem van abból, hogy ahányszor felhívnak minket TE vagy az, aki törvényt szeg!
Üvöltött rám a helyi kapitányság főparancsnoka, igaza is volt ezen a héten már harmadszor hoztak be illegális fegyver használatáért, az meg mellékes hogy a lövés önvédelemből történt, legalább gyilkosságért nem fognak elő állítani. Majd csak szóra nyitnám a szám, majd még is hallgatok tovább, nem igazán tudom mit is mondhatnék majd egy ismeretlen ember lépbe az ajtón.
-Frederick Jhonson, IHA, az androidért jöttem.
Picsába, ezzel nekem végem, nem ismerem a fickót, de ha most az IHA-nak kell innét kimentenie, akkor innét a bontóig meg sem állok. Ezt jól meg csináltam. Akár hogy is csak hallgatom tovább a ki alakuló pár beszédet addig, amíg az imént érkező férfi nem kezd el engem kivezetni az épületből egy fekete kocsihoz, amibe pedig bele ültet nem éppen finoman.
- Szerencséd hogy bevették ezt a marhaságot és nem ellenőrizték ezt az egészet a IHA-nal.
Közölte a férfi, amikor egy ismeretlen garázsban megállt s kiszállt a kocsiból és én is vele. A garázsban droidok voltak állig felfegyverezve, viszont ezek szabadúszók voltak, majd meg láttam a vezetőjüket, egyet az APRIL-2-es modellek közül, hiszen láttam már azt a droidot korábban őt körözi az IHA több ember ellenes terrorcselekmény miatt. Nem tudom, mit akarhat tőlem, de erre is hamar fény derül, és csak reménykedhetem, hogy olcsón meg úszom ezt.
- Az adósom vagy, és ezt szerencsédre most rögtön vissza is fizetheted, szükségem van valakire aki eltudna jutatni egy üzenet a Tannhauser kapunál található ellenállok vezetőjéhez, vagy akár itt helyben szét szerelhetünk azzal az indokkal hogy a IHA-nak dolgozol.
Ezzel a mondattal meg is kötötte a kezem, bár kétlem, hogy lenne bizonyítéka arról, hogy az IHA-val dolgozok együtt egyéb esetben kérdés nélkül lövetett volna le, akár hogy is nem kér túlságosan sokat, és ha jól játszom ki a lapjaimat még valódi nyertesként is kijöhetek ebből az egészből.
- elviszem az üzenetet, de csak akkor, ha minden rólam szóló információdat törlőd, elvégre te sem szeretnéd, ha az IHA utána járna az eltűnésemnek.
Játszottam ki az egyetlen aduászom jelenleg így csak szerencsémnek köszönhető, hogy ebbe bele is ment és így indulhattam útnak a számomra ismeretlen adatokkal teli zárt laptoppal, bár igazából azon jobban aggódom, hogy fogok eljutni én oda anélkül, hogy az IHA felfigyelne rám. Talán itt az ideje begyűjteni néhány adottságot.
Pár héttel később a Tannhauser kaputól néhány kilométerre.
Nem tudom hogyan, de sikerült eljutnom a kapu közelébe s bele is futnom az egyik őrjáraton lévő robot egységbe, akik el is vittek egyenesen a kapuig, itt viszont jobban át lettem vizsgálva és több fegyveres őr kísért végig, hogy az már túl kényelmetlen volt. Az itt elém lépő katonai droid aki gondolom a vezető volt át vette tőlem a laptopot majd miután felnyitotta csak kezével jelzett az őröknek hogy leléphetnek. Engem viszont itt tartatott, talán mondani akarhat, valamit vagy nem tudom, és ez nagyon nem tetszik. Végül meg szólalt.
- Nos, köszönöm neked hogy ezt elhoztad, viszont ebből ki indulva te egy értékes személy lehetsz nekünk, főleg ha igaz, amit ez ír és tényleg együtt dolgozol az IHA-val.
Csak ez hiányzott, az a rohadék egyenesen a lázadáskezére játszotta a rólam szerzett információit és még arra is képes volt, hogy besétáljak az oroszlán barlangjába vacsorának. Ekkor már ép a lehetőségeimet kezdeném felmérni, amikor az összes lehetséges szituáció, amit el tudok képzelni azzal, végződne, hogy ócskavasat csinálnak belőlem.
- Igen dolgoztam velük néhány kényes ügyön, ez minden. –Akár hogy is azt bizonyítani tudom, hogy a droidok mind bűnözők voltak és nem az ellenállás tagjai.
Ekkor már nem igazán lett volna értelme hazudnom így inkább az együttműködést választottam, más félekép ki tudja, mi történne velem. Majd a hatalmas katonai célokra fejlesztett robot elém lépve s felemelve a fejem, hogy szemeink egymásra nézzenek folytatta, amit akar.
- Szóval akkor, ami itt áll az mind igaz, ezt viszont ki tudnám használni amennyiben érdekel egy olyan ajánlat, amivel a társaidat segítheted, én csak annyit kérek tőled, hogy szerez nekem minél több információt az egyes IHA ügynökökről, hogy könnyebben eliminálhassuk, őket mielőtt bármi féle kárt tennének az ellenállás tagjaiban.
Közölte is amit akar majd elengedte az állkapcsom és nekem pedig nem marad más választásom mind igent mondani, bár nem csak azért hogy mentsem a hírhám hanem azért is mert a IHA legtöbb cselekedette köztudottan radikális az ártatlan droidokkal szemben is. Ahogyan végül egy fejrázással jelzem, hogy értettem és felfogtam, amit nekem mondott. Majd újra meg szólaltam.
– Segítek maguknak, viszont szükségem lenne egy kódnévre, amit maguk között használok, mit szólna, ha ez a kódnév a White Rabbit (fehér nyúl) lenne?
Miután a parancsnok egy rövid igennel jelezte, hogy neki meg felel az, amit mondtam, egy őrt kaptam a nyakamba, aki visszavezetett engem a legközelebbi városhoz ahonnét egyszerűen haza juthattam. Ezzel el is kezdődött egy újabb megbízásom, és most végre olyanoknak dolgozhatok, akiknek az elveikkel egyet értek, de a módszereiket már elítélem.
Néhány hasznos tudni való Exailedről:
Egyedi típusú orgyilkos droid.
A becenevét egy a neten talált szám címéből választotta.
Ízlelő és Szagló érzékelőkkel is el van látva a megrendelő külön kérésére.
Imádja a fegyvereket!
Felszerelés kérelem
Egy darab Takarov M11
66 darab pisztoly lőszer a Takarov M11-hez.
Egy rosszminőségű könnyű páncél mellvért.
600 Kredit.
Adottságok
Fizikum: 2
Intelligencia:3
Érzékelés: 5
Ügyesség: 2
Empátia: 1
Mágia: 0
Tulajdonságok
Pisztolyok: 3
Érzékelés:2
Számítógép:1
Zsebmetszés:2
Kézitusa:1
Akrobatika:2
Túlélés:2